Nap, mint nap rengeteg reklámmal találkozhatunk az élet minden területén, az újságokban, a rádióban, a televízióban, a közlekedési eszközökön, az utcákon, és számos egyéb szituációban. Ebből adódóan leszögezhetjük azt a tényt, hogy mindannyian ki vagyunk téve a reklámoknak, illetve a reklámok hatásainak. Ebben a bejezésben a reklámok etikai vonatkozásairól szeretnék néhány gondolatot felvetni.

A reklámok, amellett, hogy a piacgazdaság egyik kikerülhetetlen hozzátartozói, melyek a vásárlási döntéseket befolyásolják, nem szabad megfeledkeznünk társadalmi hatásaikról sem, ennek következményeképpen az etikai kérdésekről sem. Tulajdonképpen a reklámok kicsit a környezetünk formálói, kicsit hozzátartoznak a kultúránkhoz, és valójában valamelyest az alapműveltséghez is.

Nyilvánvaló, hogy a különféle reklámok eltérő hatást gyakorolnak a különböző társadalmi csoportok képviselőire. A felnőttek életkorukból, élettapasztalatukból adódóan másképpen viszonyulnak a reklámüzenetekhez, míg a gyerekek lényegesebben érzékenyebbek, és reklámok segítségével sokkal könnyebben befolyásolhatóak.

Hazánkban a médiaműveltség oktatása még kevésbé kerül oktatásra, mint a külföldi országokban, így az, hogy a reklámozók milyen üzeneteket közvetítenek a fogyasztók felé gyakorlatilag teljesen a saját felelősségükön, döntésükön alapul. De ma Magyarországon vajon ki a felelős a reklámok tartalmáért? Van aki felügyeli, hogy ezek ne sértsék a közízlést, vagy a társadalmi normákat? Ma Magyarországon jelenleg a Magyar Reklámszövetség Reklámetikai Bizottsága foglakozik a fentebb említett kérdésekkel, illetve az alapvető irányelveket a Magyar Reklámetikai Kódex határozza meg.

De mi az etika? Mi számít etikusnak? Állandó, statikus, vagy egy dinamikusan változó dologról van szó? Látnunk kell, hogy egy abszolút, folyamatosan változó valamiről van szó. Ma, 2015-ben nem ugyanaz számít etikusnak, vagy éppen etikátlannak, mint 100 évvel ezelőtt. Az etika változik. Tulajdonképpen folyamatosan. Az, hogy mi számít etikusnak az elsődlegesen a kortól, kultúrától, társadalmi konvencióktól függ. Míg valamely országban szabad bizonyos dolgokkal viccelődni esetleg, addig más országban azért börtön jár, és nem feltétlenül diktatórikus, esetleg vallási alapon szerveződő államokról van szó.

Nyilvánvalóan a reklámok alapvető célja az, hogy eladjon, mindent, tehát befolyásolja a fogyasztókat, vásárlásra ösztönözze őket. De lehetnek-e a reklám az előbb bemutatott sajátossága mellett etikus? Véleményem szerint igen, és nagyon fontos, hogy amellett, hogy a törvényi szabályozásoknak megfeleljenek az egyes reklámok, azok etikusságára, az adott társadalom normáihoz, kultúrájához való illeszkedésre is fontos hangsúlyt fektetni.