Újító szándékomban sokat töprengtem, hogy mi legyen az a világmegváltó ötlet, vagy első kis lépés, amellyel csatlakozhatnék azon emberek népes táborához, akik már napi szinten sokat tesznek a fenntartható fogyasztói magatartás kialakítása érdekében.

A fogyasztói magatartás folyamatosan változik az élet minden területén, még a randizás/társkeresés terén is. Meglátásom szerint a mai világban – korosztálytól függetlenül – nehézséget jelent igazi társat találni. Régebben könnyebb volt – mondogatjuk sokszor. De vajon mi történt? Merrefelé tartunk?

A nonprofit szervezetek számára nagyon fontos az adománygyűjtés, hiszen bevételeik nagy részét teszik ki a magánszemélyek és a vállalkozások által nyújtott támogatások. Közhasznú szervezet vezetőjeként már a kezdetektől szembesültem vele, hogy az adománygyűjtés nem könnyű feladat, komoly tervezést, szervezést és marketing munkát igényel, ha sikeresek szeretnénk lenni benne. Cikkemben az elmúlt hetek tapasztalatai alapján, a rendezvényeken való megjelenés és adománygyűjtés hátterét vizsgálom egyrészt a fogyasztói (támogatói) magatartás oldalról, másrészt az elvégzett marketing feladatok vonatkozásában.

Nap, mint nap rengeteg reklámmal találkozhatunk az élet minden területén, az újságokban, a rádióban, a televízióban, a közlekedési eszközökön, az utcákon, és számos egyéb szituációban. Ebből adódóan leszögezhetjük azt a tényt, hogy mindannyian ki vagyunk téve a reklámoknak, illetve a reklámok hatásainak. Ebben a bejezésben a reklámok etikai vonatkozásairól szeretnék néhány gondolatot felvetni.

Mostanság sokat hallhatunk arról, hogy Budapest egyre népszerűbb desztinációvá kezd válni a külföldi turisták, főleg a fiatalok körében, akiknek a legfőbb utazási motivációját egyértelműen szórakozás jelenti. A világsajtóban rendszeresen jelennek meg olyan cikkek, melyek a magyar fővárost a legolcsóbb városi desztinációk között említik. Ebben a postban közös gondolkodásra szeretnélek invitálni Benneteket, azzal kapcsolatban, hogy szerintetek hogyan befolyásolják ezek a cikkek a város turisztikai imázsát?

Akár ez a cím is találó lett volna az ötven árnyalat sorozatnak. Na persze nem a könyvben lejátszódó cselekmény miatt, hanem inkább a történetben megjelenő product placement-ek sokasága miatt. Nem könyv vagy film kritikát készülök írni és nem is szeretnék pro/contra érveket felsorakoztatni. Arra vagyok kíváncsi, hogy mégis milyen márkák jelennek meg a könyvben és ezeknek van e bármiféle hatása a fogyasztókra. Vajon jobban eladható egy olyan történet, amelyben kézzel fogható brandek jelennek meg?

Március 15-től vasárnaponként zárva tart a boltok nagy része. A magyar lakosság egy része teljesen fel van háborodva, másokat viszont nem ráz meg az új törvény. De vajon hogyan befolyásolja mindez a fogyasztói magatartást? Hogyan fognak változni a vásárlási szokások hosszú távon?

A fenti képen egy táplálkozástudományi kutató látható, munka közben…

Újabban arról cikkeznek az újságban, hogy egészséges a disznózsír, nem veszélyesek a vörös húsok és a vaj, az egészségünk megőrzése érdekében ne együnk margarint, és olíva olajat (csak napraforgót). Mindez éles ellentétben áll azzal, amiről korábban az egészségipar véleményformálói igyekeztek meggyőzni minket. Mindeddig nem nyelhettünk le egyetlen falat abárolt szalonnát, sonkát vagy libatepertőt lelkiismeret-furdalás nélkül. Lehet, hogy mostanra fejlődött olyan szintre a táplálkozástudomány, hogy ráleltek az egészség Szent Gráljára? Eddig jóhiszeműen tévedtek, vagy csak előttünk ismeretlen érdekek és értékek mentén terelgettek minket az általuk kívánt irányba?

Ring-ding-ding-ding-dingeringeding! Gering-ding-ding-ding-dingeringeding! Gering-ding-ding-ding-dingeringeding! What the fox say?