Edutus Marketing

Edutus Marketing

Mit (v)egyek?

2015. március 15. - Horribili

8052240865a6e274e5ac7bbd4910b5b7.png

A fenti képen egy táplálkozástudományi kutató látható, munka közben…

 

Újabban arról cikkeznek az újságban, hogy egészséges a disznózsír, nem veszélyesek a vörös húsok és a vaj, az egészségünk megőrzése érdekében ne együnk margarint, és olíva olajat (csak napraforgót). Mindez éles ellentétben áll azzal, amiről korábban az egészségipar véleményformálói igyekeztek meggyőzni minket. Mindeddig nem nyelhettünk le egyetlen falat abárolt szalonnát, sonkát vagy libatepertőt lelkiismeret-furdalás nélkül. Lehet, hogy mostanra fejlődött olyan szintre a táplálkozástudomány, hogy ráleltek az egészség Szent Gráljára? Eddig jóhiszeműen tévedtek, vagy csak előttünk ismeretlen érdekek és értékek mentén terelgettek minket az általuk kívánt irányba?

Ahhoz már hozzászoktam, hogy a magyar törvényi szabályozás lehetővé teszi a külföldi, de sokszor hazai élelmiszeripari hulladékok jó pénzért való árusítását. A Magyar Élelmiszerkönyv tág teret ad az esztétikusan csomagolt, ámde egészségromboló hatású és minősíthetetlen alapanyagokból készített termékek árusításának.

A táplálkozási tanácsokkal kapcsolatban egyébként is elég nagy a káosz és a tanácstalanság. Ember legyen a talpán, aki eligazodik a különböző ajánlások, iskolák és trendek között. Annak ténye azonban, hogy a korábbival homlokegyenest ellentétes, tudományosnak álcázott információkkal bombáznak minket, mégiscsak különös. A táplálkozástudomány önjelölt papjaival szemben csak az ad némi védelmet, hogy pénztárcánk és a rendelkezésünkre álló idő behatárolja azt, hogy mely élelmiszereket vásároljuk meg. Legjobb esetben kiragadunk az eszmerendszerükből egy nekünk tetsző információt vagy rémhírt, és megpróbáljuk azt beépíteni az étkezési szokásainkba.

Egyik kedvenc témám a só, amely valamikor gazdasági monopólium volt és háborúk folytak érte. Hippokratész óta tudjuk, hogy az ősóceánok vize, a magzatvíz és a vérünk sótartalma (pontosabban a nátrium és a kálium aránya) megegyezik.

Egy konteóban alapszinten jártas olvasó számára nyilvánvaló, hogy olyan sóval etetnek minket, ami méreggel van keverve, pedig alapvető lenne, hogy tiszta NaCl konyhasó kerüljön az ételeinkbe. A kereskedelmi forgalomban kapható sók nagy része ezzel szemben ismeretlen mennyiségű kálisót tartalmaz, ami nagyon veszélyes az emberi szervezetre. Az MSZ-01-10007-82 (Magyar Szabvány) szerint  minimum 97% NaCl konyhasót kell tartalmaznia mindegyik étkezésre szánt sónak, de KCl kálisó nem szerepel a fennmaradó maximum 3%-nyi egyéb komponensek között. A dolog szépséghibája, hogy a szabványt 2013 közepén visszavonták. Ettől függetlenül tény, hogy a kálisó nagy mennyiségben idegméreg, vizes oldatát egyes országokban a halálraítélteknek méreginjekció formájában adják be.

A só tehát NaCl - se több, se kevesebb, semmi KCl. Ezzel szemben szinte minden sót KCl-el kevernek. A természetben előforduló NaCl többletet a vesénk lekezeli, az étkezés során elfogyasztott bármilyen mértékű KCl-el szemben azonban teljesen védtelen, szervezetünkben felhalmozódva teret ad számos betegség kialakulásának. A csavar éppen az a dologban, hogy a kereskedelmi forgalomban kapható káliumos sók vérnyomás emelkedést okoznak, muníciót adva a betegséggyártóknak. Ezzel igazolják azt, hogy sószegényen kell táplálkoznunk. Elhitetik velünk, hogy sóból a kevés az egészséges, melynek okán sóhiányos állapotba kerülünk, és nem állunk ellen a vírusoknak. Az 1970-es évekig napi 10-18 gramm (KCl-mentes!) sót fogyasztottunk, szemben a ma ajánlott 2-3 grammal szemben (egyes ajánlások szerint 0,2 gramm is elég).

A magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van fogva, miközben csökken az egészséges NaCl bevitel, és nő a szervezet számára igen ártalmas KCl fogyasztás. A fentiek tükrében nem meglepő, hogy a magyar lakosság számtalan betegségnek esik áldozatul, krónikus bajainkból- nemzőképtelenség, allergia, vesebetegség, magas vérnyomás- képtelenek vagyunk kilábalni.

Jó megoldás lehet a tiszta, nem kevert tengeri só vagy a Himalájai só, illetve a patikákban kapható gyógyszertári minőségű (Ph.Hg.VIII.) konyhasó. A gyógyszertári só-értékesítések terjedését jelezte, hogy 2011. február 11-én az országos tiszti főgyógyszerész megtiltotta a NaCl alapanyag „nem gyógyászati célú forgalmazását” a patikákban. Mindez furcsának tűnik egy olyan piacgazdaságban, ahol mindenre lehet árrést tenni, ezáltal hasznot realizálni.

A patikákban egyébként, „a saját érdekemben” nem engedik meg nekem, hogy Szent-Györgyi Albert hazájában aszkorbinsavat vásároljak 200 forintért. Helyette „csipkebogyóból kivont természetes C vitamint” kell vennem 3.800 forintért (összetevői: aszkorbinsav: 1000 mg, csipkebogyó: 25 mg, mikrokristályos cellulóz, karboxi-metil-cellulóz, magnézium-sztearát, szilícium-dioxid, hidroxi-propil-metil, származási hely: Kína).

A gyógyszertárban ugyanazon okokból nem adnak aszkorbinsavat (azaz C vitamint), amiért tiszta nátrium kloridot (azaz sót) sem, mert gyógyszerészeti alapanyag. Nem engedélyezett, és kész. Erről jut eszembe, szódabikarbónát sem lehet venni gyomorégés ellen, hiszen arra ott vannak a recept nélkül kapható méregdrága (mellesleg szódabikarbónát tartalmazó) tabletták.

Ami engem illet, én ezután is sózva eszem majd a margarint meg a zsírt (bár a liba jobb, mint a disznózsír), és csak azt vagyok hajlandó elhinni (de azt nagyon), amit a tükörben látok és a saját bőrömön tapasztalok. Változhat a tej, a tojás, a déli gyümölcsök, az ivóvizek, a liszt, a cukor, a kávé, vagy akár a tea megítélése, nem hagyom, hogy az aktuális trend alakítsa szokásaimat, továbbra is csak azt (v)eszem, amit szeretek.

A bejegyzés trackback címe:

https://edutusmarketing.blog.hu/api/trackback/id/tr207272711

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Dóri 333 2015.03.15. 22:30:11

Egyetértek a konklúzióval: mindenki egyen azt és annyit amennyit ő jónak lát. A sok irányzat, elmélet és "tudományos" eredmény közül (amik ráadásul változékonyak és ellentmondásosak ahogy írtad is) mindenki ki tudja választani melyikkel tud azonosulni vagy hinni. Esetleg több helyről válogatva a tanácsokat saját elképzelést alakít ki.

Azt viszont nem értem, hogy ha tényleg KCl-t kevernek a fogyasztásra szánt sóba, ami veszélyes, azt miért teszik? Miért mérgeznek minket? Vagy csak nem látok egy egyértelmű összefüggést?

ildi.pirka 2015.03.16. 05:58:24

Azzal én is egyetértek, hogy azt együnk, amit jónak látunk, de azzal nem teljesen, hogy azt, amit szeretünk. Ha valakinek az egészségi állapota olyan, hogy nem ehet bizonyos élelmiszereket, mert árt magának vele, akkor szeretheti akárhogy, akkor is jobb ha nem eszi. Sok olyan civilizációs betegség van, melyeken a "hagyományos" magyar táplálkozási szokások rontanak és ilyenkor érdemes a különböző diétáknak utána járni. Nem gondolom, hogy bármelyik táplálkozási irányzat szentírás lenne, de sok hasznos dolgot lehet belőlük tanulni. Ha pedig az ember saját bőrén tapasztalja egy betegség kapcsán, hogy új táplálkozási szokásokkal sokkal jobban érzi magát, akár már nem is tűnnek olyan rossznak ezek az új trendek. Nem beszélve a prevencióról, mert azért lássuk be a magyar konyha nem tartozik a túlzottan egészségkímélők közé. Nem gondolom, hogy nagy lenne a tanácstalanság a különböző irányzatok közt, kb. mindegyik ugyanazon az alapon nyugszik. Minimális szénhidrát, több fehérje, sok zöldség és gyümölcs és persze ennek van számtalan variációja. Egy glutén és szénhidrát szegény diétában nagyon nehéz lemondani a búzakenyérről és a csokiról, de egy kis kutatással és önállósággal olyan ételek állíthatóak elő, amelyek egyáltalán nem drágábbak, mint a hagyományosak.
A só témáról nem hallottam még, de az biztos, hogy évek óta tengeri sót használok :) Tényleg miért is kevernek mérgező anyagot a sóba?

Lelooo 2015.03.16. 18:41:27

Én azon a véleményen vagyok, hogy MINDENBEN ÉRTÉK A MÉRTÉK és a VÁLTOZATOSSÁG, de alapvetően a 'minimális szénhidrát, több fehérje, sok zöldség és gyümölcs" irányvonal mentén. Mindezt azonban érdemes a saját szervezetünk jelzése szerint egyénre szabni, úgy gondolom, nincs egyetlen univerzális ' 0,2 gramm', ami minden ember szervezetének tökéletesen megfelel. Ez nemtől, életkortól is függ. A legjobb, ha úgy táplálkozunk, ahogy dietetikus szempontból a várandós nőknek elő van írva: "Normál mértékben szinte minden étel fogyasztása megengedett. Bármilyen elvet követünk is, egy várandós nő nem tiltható el attól az ételtől, melyet megkíván." Éljen a terhesség! :)

Lelooo 2015.03.16. 19:07:07

ui.:
"A magyar lakosság tudtán és akaratán kívül nátriumszegény diétára van fogva, miközben csökken az egészséges NaCl bevitel, és nő a szervezet számára igen ártalmas KCl fogyasztás"--> Lehet, hogy csak én nem értettem meg valamit, de itt egy kis ellentmondást érzek. Ha nátriumszegény diétára vagyunk fogva, vagyis ha azt propagálják, hogy együnk kevesebb sót, akkor hogyan nőhet a szervezet számára ártalmas KCl fogyasztás, amivel a sót keverik?

Ha én magam tengeri/Himalájai/gyógyszertáti minőségű sót használok ugyan otthon a konyhában, mi a garancia arra, hogy az összes többi élelmiszer (pl.: kenyér, konzerv zöldség, sós ropi) is ugyan ezen "egészséges" sók felhasználásával készülnek? Vajon mennyire ellensúlyozhatja az egyik a másikat?

Horribili 2015.03.16. 21:28:24

@Lelooo: A szervezetnek mindkettőre szüksége van, de az arány nem mindegy, a megnövekedett kálium-klorid hosszútávon alattomosan romboló (mint a cukorbetegség). Az ókorban desztillált víz ivással és hozzá sóskenyér evéssel gyógyítottak számos betegséget, mert megfigyelték, hogy az javulást okoz. A hivatalos álláspont szerint a nátrium-klorid és kálium-klorid megfelelő, úgymond tökéletes százalékos aránya: 90% 3%. Tehát 30-szor annyi nátrium-klorid szükséges a szervezetnek, mint kálium-klorid. Már 2-3 g kálium-kloridot is 60-90 g nátrium-kloriddal kellene pótolni. Ennyi só beviteléhez már körülbelül 10 liter vizet is fogyasztanunk kellene, hogy ne borítsuk fel, a só-víz háztartást.

Horribili 2015.03.16. 21:49:09

@Dóri 333: A kör nagy lehet: gyógyszermaffia, új pénzügyi rendszer, élelmiszermaffia, gyíkemberek, eugenikusok, illuminati, szabadkőművesek, UFO-k, krapulax, fu manchu, Voldemort, Jigsaw, Freddy Krueger, Szauron, John Doe, Moriarty professzor…..

Lelooo 2015.03.18. 00:58:56

@Horribili: köszönöm szépen, az egyik kérdésemre megkaptam a választ. :)

A másik kérdés viszont még mindig nem hagy nyugodni.
Ha só szegényen kell táplálkoznunk (ma már csak 2-3 gramm ajánlott a korábbi 10-18 gramm helyett), akkor ez azt jelenti, hogy a KCl bevitel is csökken, amivel manapság a sót (amiből keveset kell fogyasztanunk) keverik, nem?
Kérlek segíts, mit nem sikerült megértenem? :/

Erich · https://www.youtube.com/channel/UCWAisSU8mRSILGzT-ShWNLQ 2015.06.28. 00:52:35

Könnyen ellenőrizheted a kálium szinted a vérképen.
Ha 4.2 felett van az magas, ezen kívűl azt is jelenti,hogy a só amit használsz Kálisó nem pedig NaCl. Már több bióboltban kapni tisztasót amin rajta van a magyar szabványszám is (min 99.5%NaCl)
süti beállítások módosítása